Balassagyarmat

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Az Ipoly völgyében elterülő, nagy multú város Budapesttől 80 km-re fekszik. Nevét a honfoglalást követően a hét magyar törzs egyikéről, Gyarmatról kapta. IV. Béla óta a Balassák birtokolták. Ettől az időtől Hont és Nógrád, esetenként Heves megye nádori gyűléseinek színhelye volt. A XV. század első felétől mezővárosi rangra emelkedett, 1663-ban azonban a török teljesen elpusztította. Az újratelepülés a XVII. század végén indult meg. Az első telepesek szlovák földművesek voltak, akiket hamarosan görög és zsidó kereskedők, valamint német iparosok követtek. A felvidéki bányavárosok és az Alföld közötti kereskedelemben Balassagyarmat fontos megállóhelynek számított. Itt ment keresztül a Pestet - Vácon és Losoncon át - Kassával összekötő útvonal is. 1790 előtt de facto, azt követően de jure is a megye székhelye. A XIX. századra a település népességének nagyobb felét az idegenek (nagyobbrészt szlovákok és zsidók, kisebbrészt görögök, majd később szerbek, valamint németek) tették ki. Az élénk kereskedelmi élet, a sokféle vallás, kultúra együttléte termékenyítőleg hatott a város szellemi életére is. Balassagyarmat a reformkorra az Ipoly mente és a Cserhát vidéke kulturális központjává nőtte ki magát. A XIX-XX. század során olyan országosan is jelentős személyiségek születtek, éltek itt, mint - csak a legnagyobbakat említve - Rózsavölgyi (Rosenthal) Márk, Nagy Iván, Madách Imre, Mikszáth Kálmán és Szabó Lőrinc. Az első világháború után Balassagyarmat vonzáskörzetének felét elveszített határvárossá vált, gazdasági élete kényszerpályára került. A nehézségeket tovább fokozta, hogy kereskedőrétegét 1944-ben az embertelen korszak teljesen elpusztította, 1950-ben pedig polgári hagyományai miatt még megyeszékhely funkciójától is megfosztották. A hátrányos helyzet és a negatív megkülönböztetés alól a város az 1960-as évek második felétől kezdett fokozatosan megszabadulni. Balassagyarmat főbb látnivalói: Római katolikus templom (1746), evangélikus templom (1785), ortodox zsidó temető, vármegyeháza (1835), az egykori zárda épülete (1840), vármegyei börtön (1845), új szerb templom (1911), Palóc Múzeum (1914), Mikszáth Kálmán egykori lakóháza, Szabó Lőrinc egykori lakóháza, Sidló Ferenc Madách Imrét ábrázoló szobra (1937), néhány XVIII-XIX. századi polgárház, Városi Képtár, Horváth Ede Galéria. A város nyitott stranddal és sokféle szálláslehetőséggel rendelkezik. Polgármesteri hivatal: 2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 12. Tel.: 35/505-900; Fax: 35/300-782

 Homokiszőlők,  Hutyántanya,  Madáchtanya,  Nyírjes,  Nyírjespuszta,  OFB-földek,  Szobokpuszta,  Újkóvár,

volt vármegyeház
megyei börtön
Palóc Múzeum
zsidó temető

Balassagyarmat Látnivalók részletekkel