Bakonyszentkirály Leírás
Környéke az őskor óta lakott volt, melyet a határában talált, a csiszoltkő-korszakból származó eszközök is bizonyítanak. Területét a rómaiak és az avarok is lakták, határában fontos római hadiutak keresztezték egymást. A községet István király alapította, nevével (Zenthkyral) legelőször 1392-ben találkozunk. Az Árpád-korban királyi birtok volt, majd évszázadokon keresztül a cseszneki uradalomhoz tartozott. A török hódoltság alatt, 1542-ben elnéptelenedett, majd 1690-ben kezdett újból benépesülni. Szőlő nem volt, a kézművesség jelentéktelen volt, ezért elsősorban a szántás-vetésből és az állattenyésztésből élt a lakosság. 1769-ben a Dudar-patak túlsó parti részére Esterházy Gábor, a község akkori ura würtbergi német katolikus családokat telepített. Ezt a falurészt Németszentkirálynak nevezték el. Ettől kezdve használták a régi nevében a Magyar megkülönböztetést. 1926-ban Magyar- és Németszentkirályt egyesítették, azóta viseli a Bakonyszentkirály nevet. Barokk református és a szintén barokk katolikus temploma is a XVIII. sz. végén épült. A református templom előkertjében áll a millecentenáriumi emlékmű, kövei a középkori templom falmaradványaiból származnak. A Kossuth Lajos utcában áll a Szent István-szoborkompozíció, melyet Szent István bronzszobra és süttői mészkőből készült, oszlopon ülő Mária gyermekkel alkotnak. A XIX. századi, egykori kovácsműhely ma ipari műemlék. Polgármesteri hivatal: 8430 Bakonyszentkirály, Kossuth u. 69. Tel./Fax: 88/585-320, 88/585-321
Bakonyszentkirály Településrészek
Hajmáspuszta,
Kossuth utca külterülete,
Sövénykút,