Bakonygyirót Leírás
A Bakony északi részén a Veszprém-Zirc-Győr vasútvonal mentén fekvő, alig több mint 200 lakosú falu. Hajdan Győri csárda néven volt ismeretes, minthogy a Veszprémtől Győrbe vezető út ezen haladt keresztül. A XVIII. századtól a cseszneki várbirtok jobbágyfaluja, melyet a török háborúk során többször feldúltak. Az 1488-as adólajstromban Gyrolth néven szerepelt, és 17 adóköteles portát számoltak. Egyházközsége a legrégebbiek közé tartozik, erről tanúskodik a templom középkori szentélye is. Belőle vált ki a bakonyszentlászlói és a romándi plébánia. A törökdúlások miatt elnéptelenedett falut az Esterházyak 1714-ben telepítették be Alsó-Ausztriából származó szabadmenetelű jobbágyokkal. 1716-ban újjászervezték a plébániát, ugyanekkor a ma látható templom is felépült barokk stílusban. A XVIII. sz. második felében gróf Esterházy Imre birtokához tartozott. A II. világháború utáni ki- és betelepítések ezt a községet sem hagyták érintetlenül és nagyon sok szenvedést okoztak a falu népének. A kitelepített németajkúak helyett felvidéki magyarokat hoztak be, ezenkívül néhány család a környék faluiból költözött be, ők az úgynevezett telepesek . Megtekintésre érdemes a már említett barokk templom és plébánia, valamint a pincesor, ami a sváb sorpincék jellegzetes, ritka példája. A település nagy része ma is foglalkozik szőlő- és bortermeléssel, tájjellegű borait (ezerjó, tramini, zöldszilváni) érdemes helyben megkóstolni. A pincék fölött nemegyszer 100-150 éves présházakat láthatunk. A Monarchia idején a falunak gyümölcsszállító joga volt a bécsi udvarba - híres volt a gyiróti illatos barack. Bakonygyirót turisztikailag fontos eseménye a búcsú, melyet minden év augusztus 15-én rendeznek meg. Körjegyzőség (Románd): 8434 Románd, Kossuth Lajos u. 3. Tel./Fax: 88/498-001