Baja

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Az Alsó-Dunavölgy legjelentősebb idegenforgalmi és kulturális központja, a napfény és a vizek városa. A legrégibb idők emlékét szarmata leletek idézik. 568-ban avarok nyomultak a területre, őket követték honfoglaló őseink, akiket szintén vonzott a vízben, halban, vadban és legelőben gazdag vidék. A városi rangot éppen 300 éve, 1696-ban Ádám - Éva napján adományozta a három nemzetiségű - bunyevác, német, magyar - városnak I. Lipót császár. A város központja az olasz reneszánsz stílusú Szentháromság téren álló Városháza, melyet a hajdani barokk Grassalkovich-palotából alakítottak ki neoreneszánsz stílusban. Ugyancsak a barokk kort idézi a Ferences templom és rendház, a Szent Péter-Pál templom és plébánia, a Nagy Szerb templom különlegesen szép ikonosztázával, a Kis Szerb templom, ami ma kitűnő akusztikájú hangversenyterem. A klasszicista stílusú Zsinagóga ma Közép-Európa egyik legszebb, ódon hangulatú könyvtára. A Türr István Múzeumban néprajzi, halászati, régészeti gyűjtemény kapott helyet, valamint a névadónak, Garibaldi híres tábornokának, a Korinthoszi-csatorna egyik építőjének az emlékszobája. A Vojnich-kúria a Rudnay Gyula által alapított egykori festőiskola otthona ma Nagy István Képtár. A város ismétlődő kulturális rendezvényei - Bajális (majális hangulatú népünnepély), Jánoska-eresztés (Nepomuki Szent János tiszteletére rendezett egyházi ünnep), színházi hónap, Nemzetközi Dunamenti Folklór Fesztivál - kiegészül 1996-ban a 300 éves évforduló rendezvénysorozatával is. A város főtere alá kanyarodó dunai holtág, a Sugovica lankás fövenye több ezer napozó, strandoló és csónakázó ember kedvelt helye. A Sugovica ölelésében zöldellő Petőfi-sziget kemping, szálloda, uszoda, panziók, kollégiumi szálláshelyek, jacht-kikötők, vendéglők, tenisz, golf- és gyepes sportpályák, kajak-kenu kölcsönző, sétahajó várja a vendégeket. Innen indulhatnak evezős és motoros csónaktúrára, hajókirándulásra a természet, az ártéri erdők és vadvízország szerelmesei. Csak vízijárművön megközelíthető homokzátonyokon szikrázó napsütésben kendőzetlenül hódolhatnak szenvedélyüknek a víz- és napimádók. A Gemenci-erdő és dunai ártér ligeterdőkkel borított, holtágakkal, morotvákkal szabdalt területe Európa utolsó, még meglévő ártéri tájai közé tartozik. Kevés helyen található ilyen árterület, ahol a folyó, a természetes partszegély és a folyó menti galériaerdők tájképi harmóniája még megcsodálható. A rendkívül változatos élőhelyi viszonyok különleges növény- és állatvilág kialakulását eredményezték. A terület jellegzetes nagyvadja a szarvas és a vaddisznó. A védett ragadozó emlősök közül fellelhető a vidra és a vadmacska. A nehezen hozzáférhető ártéri mocsárerdők, holtágak, tavak kedvelt gyülekező helyei az átvonuló vízimadaraknak. Itt fészkel a ritkaságnak számító fekete gólya és a kipusztulással fenyegetett hatalmas méretű madár, a rétisas is. Jöjjön a soknemzetiségű Bajára, kóstolja meg különleges ételeinket és a speciális bajai halászlét! Sétáljon kisvárosunk zegzugos utcáin, tapasztalni fogja az itt lakók kedvességét. Gyönyörködjön az épített környezet, és a természetes táj szépségében! Polgármesteri hivatal: 6500 Baja, Szentháromság tér 1. Tel.: 79/527-100, 79/527-181

 Tanyák (I. körzet),  Tanyák (II. körzet),  Tanyák (III. körzet),  Tanyák (IV. körzet),  Tanyák (V. körzet),

Szentháromság-szobor
Jelky András szobra
városháza
ferences rendház
volt méntelep
Türr István-kilátó
Türr István Múzeum
Nagy István képtár
lakóház
lakóházak
lakóház
lakóház
lakóház
lakóház
lakóház
lakóház
lakóház
lakóház
Bunyevác Tájház
ferences templom
Szent Rókus kápolna
Szent Péter-Pál-templom
Szent István városi plébániatemplom
Nagy szerb ortodox templom
Kis szerb (ortodox) templom
kálvária-kápolna
zsinagóga
zsinagóga

Baja Látnivalók részletekkel