Bajót Leírás
Nyergesújfalutól délre fekvő, több mint 1500 lakosú észak-gerecsei község. Régészeti leletek bizonyítják, hogy Bajót területén már az őskortól kezdve élnek emberek: az Öreg-kő sziklafalában nyíló Jankovich- és Baits-barlangban a solutréei és magdaléni kultúra leleteire bukkantak (csonteszközök, barlangi medve fogából készített pengék, lándzsahegyek stb.). A római korból domborműves sírkő látható a plébánia falába építve, a honfoglalás korából pedig egy sírt tártak fel a régészek. A község első írásos említése Imre király 1202-es adományozó levelében található: ekkor jutott Benedek, erdélyi vajda és felesége birtokába. Még ennek a századnak az első felében Simon ispán várat építtetett ezen a helyen, de 1332-re - birtokosainak háborúskodása miatt - már elpusztult. Maradványai a templom déli oldalában ma is megtalálhatók. Bajót a törökdúlások miatt többször elpusztult, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt (1706) az ún sáncvár ostromában a császáriak úgy feldúlták, hogy újra kellett telepíteni. A XIX. században a határában, Szarkáson szénre bukkantak, s ezt művelés alá vonták. A bányanyitás hatására sok bányász telepedett ide, a népesség megnőtt, s a századfordulóra elérte az 1200 főt. Műemlék jellegű a bajóti r. k. templom. XIII. századi, román templom az eredete, melyből csak a torony és a hajó egy része maradt fenn. A XV. században gótikus stílusban átépítették, de mai alakját csak a XVIII. században nyerte el, így a hajó nagyobb része és a szentély barokk lett. A berendezése (oltár, szószék) szintén barokk, az 1770-es évekből származik. Látnivaló még a településtől DK-re magasodó, a templomtól a Ki jelzésen megközelíthető 375 m magas Öreg-kő sziklafala, és annak barlangjai. A sziklafal kedvelt sziklamászó-hely, de legnagyobb nevezetessége a 20 m magas bejárattal nyíló, majd hatalmas csarnokkal folytatódó, s végül egy felszínre nyúló kürtővel végződő Jankovich-barlang. E barlangot, és az alatta, 3 m-rel lejjebb nyíló Baits-barlangot a bennük lelt ősember- és ősállatleletek tették ismertté. Említésre méltó az Öreg-kő védett flórája is: itt él többek közt a roszdabarna pikkelyharaszt, a sárga sziklai ternye, ill. sziklagyepén a magyar gurgolya és a sziklai perje is. Közigazgatásilag Bajóthoz tartozik a tőle 4 km-re, szép környezetben fekvő, az Öreg-kőtől a K jelzésen elérhető Péliföldszentkereszt is. Árpád-kori település volt, egykor templomos lovagok lakták. 1273-ban kis kápolnát építettek ide csodatévő szentkúttal. A török korban azonban elpusztult, de kápolnájának romjai még a XVIII. században álltak. Esterházy Imre prímás, esztergomi érsek nyilvánította hivatalosan zarándokhellyé, és ő építtette 1735-ben a (volt) nazarénus barokk kegytemplomát, majd 1763-ban a rend- és zarándokház épületegyüttesét. Szintén ebben a században épült a barokk kálvária-szoborcsoport. Polgármesteri hivatal: 2533 Bajót, Kossuth Lajos utca 69. Tel.: 33/449-265