Bózsva Leírás
A mai település két falu - Kisbózsva és Nagybózsva - egyesítésével jött létre. Nagybózsva területén a kőkorszakból származó leleteket találtak. Az Árpád-korban, sőt egészen a XV. századig királyi birtok volt, ekkor a Perényi család kapta adományként. A török-kuruc időkben elnéptelenedett, és csak a XVIII. században települt be újra. A határában található az 1930-as években épült Semsey-kastély, jelenleg vadászház. A néphit szerint a falu K-i szélén emelkedő Bózsvai-sziklán található, patkó alakú bemélyedések IV. Béla király lovától származnak, a király itt pihent meg a tatárjárás idején. A sziklát a helyiek Béla-sziklának nevezik, és a falu címerében is szerepel. A nagybózsvai római katolikus templomot 1999 októberében szentelték fel. Érdekes színfoltja a községnek az ún. Csehország nevű falurész (a Dózsa György út vezet ide). A XVII. századtól a XVIII. század végéig itt cseheknek nevezett husziták laktak. A község régi lakói a mai napig használják ezt az elnevezést. Kisbózsván egy bronzkori kard maradványát találták. Az Árpád-korban szintén királyi birtok volt, de IV. Béla már 1264-ben a Rákóczi-család ősének adományozta. Ebben a birtoklevélben történt a falu első írásos említése. E község is elpusztult a XVII. században, majd a XVIII. században vegyes nemzetiségű (magyar, szlovák, ruszin) és vallású lakosságot telepítettek be. A Bombelles grófi családnak szép kastélya volt itt (más néven Lónyai-kastély), amelyet egykor állítólag I. Miklós cár száműzött udvarhölgyének építtettek. Nagy kár, hogy ma csak romjai láthatók. Polgármesteri hivatal: 3994 Bózsva, Dózsa György u. 21. Tel.: 47/370-011