Bátaszék

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Tolna megye délkeleti részén, a Dunát kísérő ártér és a Mecsekhez kapcsolódó szőlővel beültetett dombvidék vonulata között helyezkedik el 90-100 m magasságban a tengerszint fölött a 7230 lakosú Bátaszék. Első írásos említése 1142-ből, a cikádori ciszterci apátság alapító leveléből való. 1441-ben már mezővárosként említi Bátaszéket I. Ulászló király egyik adománylevele. A cisztercita szerzetesrend tevékenységének és a település közlekedésközponti szerepének eredményeként folyamatosan fejlődik. A fejlődést csak a török pusztítása állítja meg. A hódoltság megszűntével újraéled a lerombolt mezőváros a pusztítást túlélő őslakosság és a nagyszámban idetelepített német telepesek munkája nyomán. Tolna vármegye egyik legjelentősebb településévé válik Bátaszék 1700-tól az 1900-as évek közepéig. Az innen 4 irányba elágazó vasútvonala, a kedvező közúti kapcsolatai, a kiépülő középfokú intézményrendszere, az ide települő ipari létesítmények a régió központjává teszik, megteremtvén a lehetőséget a várossá váláshoz. A városi rangot 1995. júniusában kapta meg. A város műemlékei és műemléki védettség alatt álló épületei az 56-os számú Szekszárd-Mohács főút mentén helyezkednek el. A Kálvária kápolna 1780-ban épült későbarokk stílusban, mely barokk szobraival jelentős értéket képvisel úgy építészeti, mint művészeti szempontból. A Nepomuki Szent János-kápolna és szobor barokk stílusban a XVIII. század végén létesült. A katolikus templom 83 m magas tornyával uralja a környéket. 1899-1902 között épült neogótikus stílusban, műemléki védettség alatt áll. A környék fontos idegenforgalmi nevezetessége. A templom oratóriuma otthona az egyházművészeti kiállításnak. A Szentháromság oszlopot, mely dísze a Szentháromság térnek, 1794-ben állították fel. A műemléki védettség alatt álló világi jellegű Erdészeti Irodaház és a Búzakalász Mezőgazdasági Szövetkezet székházául szolgáló 1820-ban épült épületek úgyszintén a település központját díszítik. A Szűz Mária-kápolna barokk stílusban 1771-ben épült. A török korból származó keresztelő kútja jelentős történelmi érték. Bátaszéken járva érdemes megtekinteni a dr. Csanády György féle magángyűjteményt, a Vörösmarty u. 1. sz. alatti lakóház alagsorában, mely értékes, a környék régészeti emlékeit, néprajzi értékeit, a község történetét és társadalmi életét bemutató gyűjteményből áll. A Bátaszékre látogató a TIR Motelben talál éjszakai szállást, az 56-os főút mellett üzemelő Avanti benzinkút szomsédságában. Étkezésre a melegkonyhával rendelkező TIR Motelben, a Csáki étteremben (56-os Szekszárd-Mohács főút mellett), a Talizmán kocsmában (55-ös Szekszárd-Baja főút mellett), és a MÁV-állomás éttermében (Szekszárd-Bonyhádi út mellett) nyílik lehetőség. Bátaszék a Szekszárd környéki történelmi borvidék részeként kiváló borával várja az idelátogatókat. Polgármesteri hivatal: 7140 Bátaszék, Szabadság u. 4. Tel.: 74/591-500, 74/591-505

 Bátaszékitanyák,  Kövesdpuszta,  Lajvérpuszta,  Leperdpuszta,  Vasúti őrház,  Vázkerámia-lakótelep,

Szentháromság-szobor
Dr. Csanády György néprajzi és régészeti gyűjteménye
római katolikus templom
Szűz Mária-kápolna
Nepomuki Szent János-kápolna
kálvária és kápolna

Bátaszék Látnivalók részletekkel