Aszófő Leírás
A falu neve kiszáradt, kiszáradó völgyre utal (aszó = száraz). Első okleveles említése 1211-ben történt, de - mint oly sok helyen a Balaton-felvidéken - római emlékek is kerültek elő a földből. A középkori falu a török időkben elnéptelenedett, majd a XVIII. században magyar és német családokkal népesült be. A szomszédos Kövesd azonban nem települt újra, XIII. századi román stílusú (a szentélyrész gótikus, XV. sz.) templomának romja a vasút mellett látható. Faragott kő szentségtartóját a tihanyi kolostorépület múzeumában őrzik. A község Szt. László tiszteletére szentelt temploma a XIX. század első felében épült késő barokk stílusban, klasszicizáló részletekkel. Az Aszófői-séd által egykor működtetett vízimalmokból mára sajnos, egy sem maradt. Megtekintésre érdemes - és kényelmes sétával elérhető - a Vörös-máli-dűlő védett pincesora (a falutól K-re). Északra, a Pécselyi út mellett a lósport kedvelői találnak lovaglási lehetőséget. A falutól É-ra elterülő erdőben koratavasszal - sokszor még havas környezetben - a védett téltemető kis, sárga virágai nyílnak. Polgármesteri hivatal: 8241 Aszófő, Árpád u. 7. Tel.: 87/445-081