Ajka

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A Déli-Bakony északi részén, a Székesfehérvár-Veszprém-Szombathely vasútvonal és a 8-as főút közelében fekvő, 34 ezer lakosú ipari város. Területe és környéke már az ősidők óta lakott. Első, településre utaló nyomok a csiszoltkő-korszakból származnak, de folyamatosan csak a késő bronzkor óta lakja az ember e vidéket. Kora vaskori a határában, Cservárpusztán található halomsírmező és a Török-tetőn húzódó kelta földsánc, a Cservár. Az erődítményt Rómer Flóris fedezte fel és írta le. A római korból származik az ajkai hőerőmű építésekor, 1942-ben előkerült, II. század végi töredékes sírkő, melyet - az akkori szokásnak megfelelően - még életükben állítottak maguknak Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Iulia Prisca. E helyhez közel Hercules szobra és egy oltárkő került elő. Ezeket az emlékeket a Helytörténeti Múzem gyűjteménye őrzi. A római kor végén megjelentek területén a hunok, a keleti gótok és a longobárdok. A VI. században az avarok, majd a frankok, később a szlávok telepedtek itt meg. A X. sz. végén megjelentek honfoglaló magyarjaink. Először 1228-ban említik a települést. Nevét egykori birtokosáról, az Ajka nemzetségről kapta, mely a német eredetű Heiko névből származtatható. 1239-ben Eyka, 1278-ban Ayka néven említik az írások. A középkorban Ajka helyén két település volt: Alsóajka és Felajka. A török hódoltság alatt Felajka elpusztult, csak Alsóajka maradt meg. Szintén ebben az időben semmisült meg a település középkori temploma és temetője, melyek a mai templomdombon álltak. A XVII. sz.-ban főleg egytelkes nemesek lakták. A XIX. sz. végén az úrkúti üveghuta dolgozói Ajkára költöztek, ahol 1878-ban Neumann Bernát üveggyárat alapított. Fűtőanyagát a közeli ajkacsingervölgyi bánya 1836-ban felfedezett szene biztosította. 1910-ben téglagyárat és erőművet létesítettek. 1937-ben Bródy Imre szabadalmához, a kripton védőgázas izzóhoz - a világon elsőként - kriptongyár épült Ajkacsingeren. 1938-tól üzemel a környéken bányászott bauxitra települt timföld- és alumíniumüzem, melyet 1945 után bővítettek. A korábban falusias jellegű település fokozatosan ipari várossá nőtte ki magát: 1959-ben hozzácsatolták Tósokberéndet (1950-ben Tósok és Berénd egyesítésével jött létre), Bódét, Csékutat és Csingert, 1977-ben Ajkarendeket, Bakonygyepest, majd 1984-ben Padragkutat. Ma elsősorban az üvegipar, a timföldgyártás, és az 1995 óta működő zeolitgyár jelenti a fő megélhetést az ajkaiaknak. Ajka fő nevezetességei: A város legnevezetesebb műemléke a késő barokk, 1799-ben alapított Szent István katolikus plébániatemplom. Oltárképe Vinzenz Fischer alkotása. A templom melletti emlékkertben a város I. világháborús áldozataira kopjafák emlékeznek. A városközpontban áll az 1933-34-ben épült, késő barokk Jézus Szíve katolikus plébániatemplom. Különlegessége a benne látható oltárkép, mely Jakab Károly alkotása: Jézust ajkai munkások, üvegfúvók és bányászok között ábrázolja. A templomdombon épült 1783-ban a késő barokk református templom és 1787-ben a szintén késő barokk evangélikus templom. Ugyancsak itt áll a Helytörténeti Múzeum és Fotógalériának (Ajka, Szabadság tér 13. Tel./Fax: 88/312-946, Tel.: 88/202-126) otthont adó egykori, XVIII. századi evangélikuslelkész-lak épülete. Ebben működik a Helytörténeti Gyűjtemény, a város híres szülötteinek emléket állító Borsos-terem, a Fekete István-emlékszoba és a Molnár Gábor-emlékszoba is. 2001 óta a múzeumban látható a Városi Fotógaléria is. A ligetes Városligetben csónakázótó, uszoda, sportcentrum és kemping várja a látogatót. A csónakázótó szigetének sétányát Fekete István mellszobra és regényei állatszereplőinek szobrai kísérik. Alsócsingeren a K+ és S jelzésű turistautak találkozásánál, a régi üzemi épületekben kapott helyet a Bányászati Múzeum és az Őslény- és kőzettár. Kertjében emlékoszlopot állítottak az itteni bányakatasztrófák áldozatainak. Fölöttük sípálya várja a télisportok szerelmeseit. Jókaibányától délre (S jelzés) a Sárcsikút tanösvény kereshető fel. A S jelzés tovább a 20-25 m magas Padragi-sziklákat ejti útba. Minden év májusának utolsó két hetében rendezik meg az Ajkai Napok c. rendezvénysorozatot. Polgármesteri hivatal: 8401 Ajka, Szabadság tér 12. Tel.: 88/521-101; Fax: 88/212-794

 Ajkarendek,  Bakonygyepes,  Élmunkástelep,  Kisberéndpuszta,  Lőrinteivíztároló,  Padragkút,  Pálmajor,  Vasúti őrház,

Városi Múzeum
Kristály Múzeum
Bányászati Múzeum
evangélikus templom
református templom
római katolikus templom

Ajka Látnivalók részletekkel