Abasár Leírás
A Bene-patak völgyében kialakult település régi neve Saár (Sár) illetve Sár-Monostor volt, mai nevét 1901-ben kapta. A község határában előkerült kő- és csonteszközök bizonyítják, hogy a település és környéke Kr. e. 2500-tól lakott. A honfoglaló magyarok 895-ben vették birtokukba ezt a területet. A magyarokkal jött kabar törzsek letelepedését is említik a krónikások. A területet akkoriban az Abák nemzetsége uralta. Aba Sámuel 1041-1044 között uralkodott, ebben az időben jelentős bencés monostor épült a község közepén, ahol a hagyomány szerint később Aba Sámuel végső nyughelye volt. A kultúrház alatti régi pince (XVIII. sz.) falán a sírra vontkozó emléktábla áll. A monostor valószínű a török időkben pusztult el. (Egyes feltevések szerint Aba Sámuelt halála után egy időre a feldebrői templom altemplomába temették, de erre nincs egyértelmű bizonyíték.) Abasár híres bortermelő község: a rajnai és az olaszrizling, a leányka, a muskotály az ország határain kívül is kedveltek. A szőlőoltvány-termesztésben is országosan elismert helyet vívott ki. A Sár-hegy oldalában a SÁRGA körtúra jelzés csábít szőlőhegyi körsétára. A település római katolikus temploma, bár középkori eredetű, 1730 körül épült barokk stílusban. Tornyát később emelték. A tájház, az ún. Kapás-ház egy XVIII. század végén épült vályogház, amelyben a hagyományos berendezés, valamint helytörténeti kiállítás látható (Múzeum u. 15.). Az egykori Baldácsy-kastélyt, amely ma könyvtár, a XVIII. század végén építették, de az átépítések során az eredeti formája szinte teljesen eltünt. A település szobrai közül említést érdemel az Öt millió meg nem született magyarnak állított modern kompozíció, amelyet 1991-ben, II. János Pál pápa látogatásának évében emeltek, hogy felhívják a figyelmet a magzati élet védelmére. Polgármesteri hivatal: 3261 Abasár, Fő tér 1. Tel.: 37/360-011