Abádszalók

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Lakosok száma: 5100 fő Postai irányítószám: 5241 Távhívó körzetszám: 59 Abádszalók térségében már az újkorban is éltek emberek. A népvándorlás kori jazig és szarmata leletek igazolják, hogy ez időkben már lakott volt. Aba és Szalók településeket 1896-ban összevonták, így jött létre lett Abádszalók. Aba és Szalók török eredetű, honfoglaláskori személynevek, amelyek egyben nemzetségnevek is voltak. Az Aba nemzetségből származott Aba Sámuel is. Abádot már Anonymus is megemlíti mint fontos tiszai révhelyet. 1271-ben az egri püspökség birtoka volt, 1583-ban a török kézben levő Szolnoknak és a magyar felségterületen maradt egri várnak is fizetett adót. A török időkben elpusztult Szalók. 1717-ben kezdett benépesülni, előbb református, később katolikus lakosokkal. 1740-ben 44 német iparoscsaládot telepítettek a községbe. 1767-ben Esterházy püspök látogatása idején Abádon és Szalókon - amelyek ekkor még külön falvak voltak - háromszáznál több katolikus élt, pap és templom nélkül. 1768-ban Esterházy előterjesztést nyújtott be az uralkodóhoz a templom építéséről, és tárgyalni kezdett Szalók birtokosaival is. 1774-re, főleg Orczy báró, Radics Mihály és Für Lukács hozzájárulásával, elkészült a templom. Az 1867-os földrengés súlyosan megrongálta és csak az 1870-es év végére javították meg. 1786-ban a Nagykunság többi településével összefogva befejezik a Mirhó-fok elzárását, és ezzel a jelentős vízszabályozási munkálattal ármentesítik a Nagykunságot, így Abádszalók határát is. A századfordulón a már régebben működő fűrészüzemet gőzgép-üzemelésűre állítják át. 1912-ben villanytelepe is van a községnek, a Tiszától távolabb eső homokon szőlőtermelést is folytattak. A háziipar igen fejlett volt, a gyékényszövéshez és a kosárfonáshoz a Tisza széles ártere biztosított alapanyagot. A halasi csipkeház segítségével sok asszony tanulta meg és műveli a csipkeverés mesterségét. A második világháborúban Tiszafüred-Abádszalók-Tiszabő fontos harcvonal volt. Fejlődésnek csak a Kiskörei-tározó kialakítása után indult, lassan üdülőfaluvá alakult át, és ma már aTisza-tó legmozgalmasabb életet élő települése. Abádszalóki szabadvízi strand. A Tisza-tó Abádszalóki-medencéjének 8 km2 nagyságú, 1,5-3,5 méter mélységű, balatoni hangulatot teremtő vízfelülete a Tisza-tó legforgalmasabb része, ahol a víz a nyári hónapokban 22-26 C-ra is felmelegszik. A Tisza-tóban a Tisza medrén kívül csak az abádszalóki medence alkalmas vízisízésre, vitorlázásra és szörfözésre. A Tisza-tó legnagyobb szabad strandjának selymes vizét a nyári kánikulában több ezren keresik fel. A mintegy 1,0 km hosszú strand partjának egy része enyhe lejtésű homokos föveny, míg amásik része kőgáttal védett, homokos vízszintes terület. Az árvízvédelmi töltés a szabad strand része, amelynek rézsűin kiválóan lehet napozni. A strandon levő 108 méter hosszú, 11 méter magas csúszda a gyermekek kedvence. A strandon szörf, kajak-kenu és vízibicikli kölcsönözhető. Lehetőség van motoros ésvízi járművek bérlésére is. Ételről, italról több büfé és pecsenye-, illetve lángossütő gondoskodik. A vízisportok kedvelői válogathatnak a vízisí, motorcsónak, banán, vízibob, kajak, kenu, vitorlázás, szörfözés, ejtőernyőzés és a jet-ski pályák között. Lehetőség van sétahajózásra, csónak-, kajak-, kenutúrákra, de a tó felett hőlégballonban történő repülésre is. Kulturális lehetőséget a szabadtéri színpadon zajló rendezvények biztosítanak. Melegvizű strand a Füzes Kemping területén helyezkedik el, és három medencéből áll. A 12x12 m területű strandmedence selymes vize 25-27 °C-os, 1,10 m-es vízmélységű, és hátsugármasszázás is szolgálja a vendégek felüdülését. Az ülőmedence 1 m-es mélységű, és vize 32-34 °C-os. A pezsgő vizű medence hőfoka 34-36 °C-os, a vízmélysége 1,0 méter. A Szalók vitorlás- és yachtklub a szabad strand nyugati végénél a Berei-Holt-Tisza és az árvízvédelmi töltés találkozójánál, aránylag szélvédett helyen helyezkedik el. A motorcsónak-kikötőt a kényelmes sólyázási lehetőség, a hajókivétel daruzással, az apartman házak, elegáns klubház és étterem, valamint szálláshelyek, kilátóhely teszik vonzóvá. Motorcsónak- és vitorlás-vezetői engedélyt is lehet itt szerezni, a tanfolyamok folyamatosan indulnak. Tel.: 06-20/492-9821. Itt horgonyoznak a Tisza-tó Vitorlás Klub hajói is. Az Attila-öbölben vannak kikötve magánkézben levő szálloda-tanyahajók is. Köztük a minden luxussal felszerelt Princess a Tisza hercegnője. (Tel.: 06-70/381-9825; E-mail: tisza@yachtszálló.com. www.yachtszállo.hu). Sárgacsikó fogadó a település központjától 1 km-re lévő Tisza-parti üdülő övezetben található, ahol lehetőség nyílik lovaglásra, sétakocsikáztatásra, rövid és hosszú távú lovastúrákra. Megrendelés esetén gulyáspartit és csikósbemutatót is tartanak. (Tel.: 59/357-103, 59/455-304; Fax: 59/355-146). Római katolikus templom (Alkotmány u. 9.) 1774-ben épült, barokk stílusú műemlék jellegű épület. Oltárképét az abádszalóki születésű festőművész festette. Kovács Mihály 1815-ben született Abádon, a kunhegyesi gimnáziumban tanult, ahol a tehetséges gyerek elnyerte az Orczy család támogatását. Pestre, majd Bécsbe került festészetet tanulni. Bejárta Itáliát, Franciaországot, Spanyolországot, de igazi otthona Eger lett, ahol ma is több képét őrzik. 1892-ben halt meg a magyar festészet kevésbé ismert, de jelentős alakja. A templomban található Madonna a Jézussal és Mater Dolorosa festmények nevezetessége, hogy a kép hátoldalán a következő olvasható Ezen képet Halass Tamás juhászgazda ajándékozta a Tiszaszalóki Római Katolikus Egyháznak. Festé Kovács Mihály 1817-ben . Érdemes megtekinteni a szintén abádszalóki születésű fafaragó művész, Nagy Márton 2000-ben átadott alkotását, amely Szent Istvánt ábrázolja. Református templom, műemlék jellegű, 1787-1789-évek között épült, késő barokk stílusban. Jellegzetessége a szögletes vaskos torony. Malom panzió (Mikszáth u. 1.) malomépületből átalakított panzió. Abádszalóki Faluház (István körút. 41.) belseje a XIX. század végének hangulatát idézi. A paraszti tisztaszoba és az ott látható mindennapi használati tárgyak segítenek elképzelni a századforduló abádszalóki emberének életmódját. A kötélgyártó mesterséget idézik. Arany János kötélgyártó mester hajdani eszközei, akinek híre az ország határain is túljutott. A babakiállítás a faluház leggazdagabb, legdíszesebb része. A kiállítás a Kárpát-medence 156 féle viseletét 300 babán mutatja be. Készítőjük Steigaut Józsefné, aki elsősorban a magyarok lakta települések ruházkodását dolgozta fel, de megtalálhatjuk itt a sváb, a szász, a cigány, a ruszin, a rutén, a szlovák, a délszláv, a horvát stb. nemzetiségek öltözeteit is. A vert csipkét amely Itáliából származik, már 150 éve készítik Abádszalókon. Még negyven-ötven évvel ezelőtt is fontos megélhetési lehetőséget biztosított. Sajnos, ma már kevesen ismerik e gyönyörű kézimunka készítését. (Tel.: 59/355-383; Nyitva tartás: 9-12 óráig. Hétfőn szünnap.) Abádszalóki Lovasnapok ahol díjlovaglás, díjugratás és fogathajtás mellett csikósbemutató, pusztaötös és műlovas-bemutató vonzza a közönséget. Abádszalóki Nyár a nagyközség rendszeres rendezvénye, kulturális, sport-, művészeti fesztivál, csaknem 5 hónapig tartó rendezvénysorozat. Szinte valamennyi napra jut valami érdekes program: karneváli felvonulás, utcabál, tűzijáték, Nemzetközi Rockpódium, popkoncertek, kiállítások, Tisza-tó szépe választás, Tisza-tavi vízi karnevál, Tisza-tó átúszó bajnokság, strandfoci, strandröplabda bajnokságok, szalóki népi játékok. Ki a legény a gáton - erős emberek vetélkedője. A sort szeptemberben vitorlás-, horgász- és halászléfőző verseny zárja. Természeti értékek: Az aranyosi kosboros rét a Kunhegyest Tomajmonostorával összekötő műút déli oldalán, a Gyulás-halom mellett helyezkedik el, amelyet 1987-ben védettnek nyilvánítottak. A 34 hektáros terület jellemző növényei a lilaökörfarkkóró (Verbascum phoniceum), a koloncos legyezőfű (Filipendula hexapetala), az apácavirág (Nonea pulla), a nyúlánk kakukkfű (Thymus marschallianus). A terület kiemelt jelentőségét az agárkosbor (Orchis morio) orhideafélének 1500-1600 tőből álló együttese adja, amelynek május eleji virágzása csodálatos látvány. Molnár fecsketelep, a telpülés házainál, amelynek fészke zárt, gömb alakú, felül kis bejáró lukkal. Erzsétligeti kocsányos tölgyes a Kiskörei Vízlépcsővel szemben a régi árvízvédelmi töltés lábánál. Tanyahajó: Barta Barna, Szent István király u. 65. Tel.: 59/355-330 Hotel Diana: Szent István király u. 3. Tel.: 59/355-330 Malom fogadó: Mikszáth Kálmán u. 1. Tel.: 59/355-608 Hubertus vadászház: 5242 Külterület, Pf. 10. Tel./Fax: 59/535-318 Füzes panzió: Strand u. 1. Tel.: 59/355-406 Sárgacsikó fogadó: Réti tanya; Tel.: 59/357-103 Panoráma panzió: Szt. István király u. 13. Tel.: 59/355-304 Szt. Kristóf panzió: Mikszáth u. 27. Tel.: 59/355-611 Vén Diófa panzió: Damjanich u. 20. Tel.: 30/9386-613 Unicum vendégház: Damjanich u. 10. Tel.: 59/355-280 Kék sziget pihenőház: Széchenyi u. 29. Tel.: 30/9386-703 Rév panzió: Arany János u. 2. Tel.: 30/279-3157 Matróz panzió: Tömörkény u. 2. Tel.: 59/355-8

 Abádszalók vasútállomás,  Aranyos,  Félixmajor,  Gátőrház,  Kisgyócs,  Lászlómajor,  Pusztatomaj,

strand
babagyűjtemény
népi lakóházak
népi lakóházak
római katolikus templom
református templom
Tisza-tó
az abádi partifecske-telep

Abádszalók Látnivalók részletekkel