Üröm Leírás
A Pilis DK-i részén, a Kő-hegy alatt elterülő község, lakóinak száma mintegy 3800 fő. Területe már az újkőkor óta lakott hely. Ezekből az időkből számos lelet került elő, de ismertek tárgyi emlékek sokkal későbbről, a rómaiak korából is: feliratos kővek, sírkövek és kőszarkofágok. A középkorban királyi vincellérek lakta falu volt. Első írásos említése egy birtokadományozó oklevélből származik, melyben a Baracska nembéli Hippolit a falut az általa alapított baracskai kolostornak adományozta. 1312-ben a királyné az itteni birtokait Tisza nevű udvari apródnak adományozta, kinek családja férfiágának kihalása után ismét királynéi birtok lett. A következő királynak, I. (Nagy) Lajosnak a felesége, Boszniai Erzsébet a század közepén az óbudai Klarissza apácáknak adományozta. A mohácsi csata (1526) után lakatlanná vált Üröm, és mind a török, mind a magyar összeírásokban sokáig pusztaként szerepelt. Újranépesülésére a XVII. sz. végéig várni kellett - ekkor német családok telepedtek le ezen a helyen. 1781-ben, miután a Klarissza rendet feloszlatták, Üröm a vallásalaphoz került, majd 1800-ban több környéki faluval együtt József nádor megvásárolta. 1849-ben itt gyülekezett a budai vár ostromára induló honvédek egy része - emlékét a Tábor-föld dűlőnév őrzi. Látnivalók: a barokk r. k. templom a korábbi, középkori templom alapjaira épült a XVIII. sz.-ban, majd 1936-ban bővítették. A berendezése szintén a XVIII. sz.-ból származik. A temetőben áll Alexandra Pavlovnának, I. Pál orosz cár leányának, József nádor első feleségének klasszicista sírkápolnája. Az épületet 1802-ben Heppe Szaniszló építette. Mindezeken kívül a Dózsa György és a Budakalászi utcákban több szép régi ház, házsor őrzi még Üröm egykori településképet. Polgármesteri hivatal: 2096 Üröm, Iskola u. 10. Tel.: 26/350-054; Fax: 26/350-187
Üröm Településrészek
Péterhegy,
Rókahegy,
Sadove,