Tata látnivalók

Arborétum

Tata,  |  Térkép

A Tatához tartozó Agostyántól K-re terül el a 31 ha-os, főleg örökzöldjeiről ismert arborétum. Látogatható: más. 1-szept. 30.-ig szombat-vasárnap 9.00-15.00 között, csak vezetővel.

Emlékmű, szobor

Tata, Hősök tere  |  Térkép

Az épület egykor a város zsinagógája volt, 1977-ben alakították át múzeummá. A 96 görög és római gipsz szobormásolat eredetileg a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye volt (Hősök tere).

Épület, építmény

Tata, Váralja utca  |  Térkép

Ipartörténeti emlék, 1587-től 1968-ig őrölték benne a gabonát (Váralja u.).

Épület, építmény

Tata, Országgyűlés tér  |  Térkép

1763-ban épült, Éder József, komáromi ácsmester alkotása. Az építmény a város szimbóluma (Országgyűlés tér).

Épület, építmény

Tata,  |  Térkép

Egykor a kastély parkjához tartozott, a város kisebbik tava, a Cseke-tó partján terül el. Itt áll az Esterházyak kerti laka, amelyet Fellner Jakab kezdett építeni, de már Grossmann József fejezte be 1784-ben. A szobordíszeket Schweiger Antal készítette. A háromhajós templom romjához hasonlító műromot Charles Moreau tervezte és építette 1801-ben. A felhasznált középkori épületelemek valószínűleg mind a vértesszentkereszti bencés apátság romjaiból származnak (lásd Oroszlánynál). A park egy részében az edzőtábor működik.

Kálvária

Tata,  |  Térkép

A barokk kálvária-szoborcsoportot Schweiger Antal alkotta 1770 körül. A barokk és rokokó elemekkel díszített kápolnát egy középkori, gótikus templom szentélyét felhasználva 1755-ben építették Fellner Jakab tervei szerint. A domb nagy része 1958 óta természetvédelmi terület, geológiai bemutatóhely. Az egykori kőfejtőkben a földtani középidő (triász, jura, kréta) csaknem teljes rétegsora tanulmányozható. A 235-65 millió évvel ezelőtt lerakódott tengeri üledékben megkövesedett élőlények (ammoniteszek, pörgekarúak, stb.) maradványai láthatók. A geológusok őskori tűzkőbányák nyomaira bukkantak, ahonnan az ősember a kőeszközökhöz az alapanyagot bányászta. Egykori tűzhelyek nyomai is napvilágra kerültek. Az alsópark mészkőpadjaiban vastag héjú Megalodus kagylók maradványai figyelhetők meg. Nagy számú előfordulásuk miatt az itt található termálkarsztbarlangot a felfedezői Megalodus-barlangnak nevezték el. A bemutatóhely nyitva: ápr. 1-okt. 31. között, hétfő kivételével minden nap.

Kastély, palota, kúria

Tata, Kastély tér  |  Térkép

Az egyemeletes, mandzárdtetős, barokk stílusú épületet az 1760-as években emelték, Fellner Jakab tervezte. Az Esterházy család a II. világháború végéig itt élt, a háború után évtizedekig kórház volt a kastélyban (Kastély tér).

Múzeum, kiállítás

Tata, Alkotmány utca 1. |  Térkép

A volt Nepomucenus-malom épületét 1758-ban Fellner Jakab építette, az ő tulajdonában volt. 1972 óta múzeum. A kiállítás a magyarországi németek történetét és néprajzát mutatják be (Alkotmány u. 1.).

Templom, kápolna

Tata, Bartók B. utca 1. |  Térkép

Az 1740-es években épült a rendházzal együtt, barokk stílusban. A templom vörös márvány kapuzata fölött az Esterházy-címer látható, tetőzetén fazsindelyes huszártorony ül. Főoltárképe nem az eredeti, 1890-ben készült (Bartók B. u. 1.).

Templom, kápolna

Tata,  |  Térkép

Terveit F. A. Pilgram készítette, az építkezés 1751-ben kezdődött Fellner Jakab vezetésével. A barokk-copf stílusú templom 1787-re épült fel teljesen. Kapuzata fölött az építtető Esterházy család címere látható. Vörös márvány főoltára Schweiger Antal munkája. A kriptában temették el Fellner Jakabot (Kossuth tér).

Vár, várrom

Tata,  |  Térkép

Az Öreg-tó partján álló vár első épülete a XIV. sz.-ban épült, a gótikus-reneszánsz várpalota a XIV-XV. sz.-ban, Zsigmond és Mátyás királyok idején alakult ki. Kettős fal és árok védte. 1727-ben az Esterházy család birtokába került. A XVIII. sz.-ban barokk, 1815 után romantikus stílusú átalakításokat végeztek. Mai, neogótikus formáját a XIX. sz. végén nyerte. A várban ma a Kuny Domonkos Múzeum kiállításai láthatók: római és középkori kőtár, Tata története a közép- és a törökkorban, stb.