Székesfehérvár látnivalók

Templom, kápolna

Székesfehérvár,  |  Térkép

1759-1778 között épült barokk stílusban, középkori alapokon. Tornyait a XIX. sz. elején megmagasították. Középkori eredetére a tornyok középső részén feltárt, gótikus ablaktöredékek utalnak. A szentély Mária Terézia adományából épült 1773-1775 között, az oltárral együtt, Franz Anton Hillebrandt udvari főépítész tervezte. Altemplomában helyezték el III. Béla és felesége vörös márvány koporsóját, amelye a középkori bazilika kriptájából emeltek ki. Előtte az útburkolatban jelölve látható az a IX. sz.-i, kis négykaréjos kápolna, amelyet Géza fejedelem temetkezési helyének tartanak (Arany J. u.).

Templom, kápolna

Székesfehérvár,  |  Térkép

A gótikus kápolna a város legrégebbi épülete, 1470 körül építette egy Hentel nevű, jómódú polgár. A belsejében található, török kori falfestések arról tanúskodnak, hogy a törökök imaháznak használták. 1711-1729 között Nádasdy László csanádi püspök restauráltatta, ebből az időből való a barokk Nádasdy-oltár és a kis huszártorony (Arany J. u.).

Templom, kápolna

Székesfehérvár, Arany János utca  |  Térkép

A XVIII. sz. első felében épültek barokk stílusban. A templom díszes, rokokó keretbe foglalt mennyezetfreskóit valamint mellékoltárképeit F. A. Maulbertsch festette. A rendház 1801-ben papnevelde (szeminárium) lett, ma az Egyháztörténeti Múzeumnak ad otthont (Arany J. és Petőfi u. sarok).

és Petőfi utca sarok

Templom, kápolna

Székesfehérvár,  |  Térkép

Az 1740-1750-es években épültek barokk stílusban. A templom freskói C. F. Sambach alkotásai, a szószék tervezője Bebo Károly volt. Értékesek az oldalkápolnák barokk, kovácsoltvas kapui. A rendházban a Szt. István Király Múzeum kapott helyet. Szépek a lépcsőház mennyezetének barokk stukkódíszítései (Fő u.).

Templomrom

Székesfehérvár,  |  Térkép

Az 1930-as években alakították ki az egykori királyi bazilika helyén. Ahárom hajós bazilikát Szt. István építtette, a XVI. sz. közepéig királyaink koronázási és temetkezési helye volt. Az 1601-ben bekövetkezett török ostrom idején romossá vált. A romokat a püspöki palota építése idején bontották le. A régészeti feltárás során megtalálták III. Béla király és felesége márványkoporsóját, valamint Szt. István szarkofágját. Az utóbbit a bazilika romjai mellett épült mauzóleumban helyezték el, amelyet Aba Novák Vilmos falképei díszítenek (Koronázó tér).

Természetvédelmi terület

Székesfehérvár,  |  Térkép

Ismertetését lásd Csórnál.

Vár, várrom

Székesfehérvár, Máriavölgy utca  |  Térkép

Bory Jenő szobrászművész építette családja számára 1923-1959 között. A különböző építészeti stílusok alkalmazása érdekes, kicsit meseszerű épületegyüttest alkot (a város ÉK-i részében, Máriavölgy u.).

a város ÉK-i részében

Emlékmű, szobor

Székesfehérvár, Szt. István tér  |  Térkép

1938-ban, a király halálának 900. évfordulóján állították. Sidló Ferenc alkotása (Szt. István tér).

Épület, építmény

Székesfehérvár,  |  Térkép

Több épület felhasználásával alakították ki az 1930-as években, Kotsis István tervei alapján. Ekkor kapcsolták az épületegyütteshez az 1781-ben épült, copf stílusú Zichy-palotát. Szép kőkeretes kapuzata a Kossuth utcára nyílik, fölötte a Zichy-címer látható (Városház tér).

Épület, építmény

Székesfehérvár,  |  Térkép

Középkori eredetű, többször átalakított épület. Mai, copf stílusú homlokzatát az 1781. évi átépítés során nyerte. Budenz József, a finnugor összehasonlító nyelvészet megteremtője, az MTA tagja 1858-1860 között lakott itt. Az épületben Ybl Ervin művészettörténésznek a városra hagyott magángyűjteménye látható (Arany J. u. 12.).

Épület, építmény

Székesfehérvár, Szt. István tér  |  Térkép

1807-1812 között épült klasszicista stílusban, homlokzati tervét Pollack Mihály készítette. Építéséhez az elbontott várfal köveit is felhasználták. Pincéjét 1901-ig börtönnek használták (Szt. István tér).

Épület, építmény

Székesfehérvár,  |  Térkép

A szerb ortodox, ún. Rác-templom környékét műemléki védelem alá helyezték, néhány házban múzeumot alakítottak ki, különböző mesterségek műhelyeit rendezték be. A barokk Rác-templom 1730-1771 között épült fel, hajójában barokk freskók láthatók.

Kastély, palota, kúria

Székesfehérvár, Városház tér  |  Térkép

1790-1801 között épült copf stílusban, a középkori bazilika romjainak felhasználásával. Egyike legjelentősebb, copf stílusú épületeinknek (Városház tér).

Kastély, palota, kúria

Székesfehérvár, Csalapuszta  |  Térkép

Az impozáns, neoreneszánsz kastélyt Kégl György építtette 1878-ban. Tervezője Hauszmann Alajos volt. Körülötte szép angol stílusú parkot alakítottak ki. Ma magántulajdonban van, nem látogatható (Csalapuszta, a 811-es út mellett).

a 811-es út mellett

Múzeum, kiállítás

Székesfehérvár, Megyeház utca 17. |  Térkép

Az 1730 körül épült, középkori részletekkel is rendelkező régi megyeházában kapott helyet. Az épület a XIX. sz.-ban egy ideig egyházi tulajdonban is volt, ekkor épült az udvarában a későromantikus imaház (Megyeház u. 17.).

Múzeum, kiállítás

Székesfehérvár, Fő utca 6. |  Térkép

1910 óta működik, a volt jezsuita (ciszterci) rendházba 1992-ben költözött. Gyűjteményei közül a több mint 1 200 000 tárgyból álló régészeti gyűjtemény a legnagyobb (Fő u. 6.).

Múzeum, kiállítás

Székesfehérvár,  |  Térkép

A jezsuiták alapították 1746-ban, eredetileg a rendházban működött. Berendezését is a jezsuita szerzetesek készítették. Akésőbb magántulajdonba került patikát a rendházzal szemben lévő, XVIII. sz.-i, barokk lakóházban helyezték el az eredeti, rokokó berendezéssel együtt (Fő u. 5.).

Múzeum, kiállítás

Székesfehérvár, Jókai utca 11. |  Térkép

A szobrászművésznő hagyatékát egy 1870-ben épül lakóházban helyezték el. A kiállítás teljes keresztmetszetet ad az életműről (Jókai u. 11.).

Színház

Székesfehérvár, Fő utca  |  Térkép

1872-1874 között épült, 1945-ben leégett. Újjáépítésekor megtartották az eredeti, eklektikus homlokzatot (Fő u.).