Eger látnivalók
Vissza a település adatlapjára
Dobó István szobraEmlékmű, szoborEger, Dobó I. tér | Térkép1907-ben állították, Stróbl Alajos alkotása. A két mellékalak: egy végvári vitéz és egy hős egri nő (Dobó I. tér). megyeházaÉpület, építményEger, | Térkép1748-1756 között építették barokk stílusban, homlokzatát a XIX. sz.-ban részben átalakították. Kovácsoltvas kapuját és rácsait Fazola Henrik készítette 1760 körül. A homlokzaton az építtető Barkóczy Ferenc, az ország és a megye címere látható. Udvarán a volt megyei börtön 1761-1765 között épített barokk épülete áll, ma múzeum (Kossuth L. u. 9.). LíceumÉpület, építményEger, | TérképAz Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola működik az 1763-1782 között emelt, copf stílusú épületben. Terveit Gerl József és Fellner Jakab készítette. A díszterem mennyezetfreskója az osztrák F. Sigrist munkája. A D-i szárnyban helyezték el a könyvtárat, amelyben számos ritkaságot őriznek. Berendezését Fellner J. tervei alapján Lotter Tamás, helyi asztalosmester faragta, mennyezetén Kracker J. L. freskója a tridenti zsinatot ábrázolja. A K-i szárny fölé emelkedik a csillagvizsgáló tornya. Forgó kupoláját Hell Miksa tervei alapján Fazola Lénárd készítette. A kápolna mennyezetfreskóját F. A. Maulbertsch festette 1792-ben. volt jezsuita gimnáziumÉpület, építményEger, Széchenyi utca 19. | TérképBarokk stílusban épült a XIX. sz. közepén, a XIX. sz. végén bővítették és részben átalakították. Ma a Dobó István Gimnázium működik az épületben (Széchenyi u. 19.). minaretÉpület, építményEger, Knézich utca | TérképA XVII. sz. első felében építették a törökök, 35 m magas. A körerkély a XIX. sz.-ból való (Knézich u.). kispréposti palotaKastély, palota, kúriaEger, Kossuth L. utca 4. | TérképRokokó stílusban épült 1758-ban. Az erkély és a földszinti ablakok vasrácsai a Fazola-műhelyből származnak (Kossuth L. u. 4.). nagypréposti palotaKastély, palota, kúriaEger, Kossuth L. utca 16. | TérképAz 1770-es években épült copf stílusban, Fellner Jakab tervei alapján. Ma a Heves Megyei Könyvtárnak ad otthont (Kossuth L. u. 16.). érseki palotaKastély, palota, kúriaEger, | TérképA hatalmas barokk épületegyüttes több részletben épült a XVIII. sz. folyamán. A székesegyház felé eső, klasszicista stílusú épületszárnyat az 1840-es években építették. Nem látogatható. Gárdonyi Géza EmlékmúzeumMúzeum, kiállításEger, Gárdonyi G. utca 28. | TérképAz Egri csillagok c. regény írója 1897-től 1922-ben bekövetkezett haláláig Egerben élt. Sírja a várban, a Bebek-bástyán található, lakóháza 1923 óta múzeum (Gárdonyi G. u. 28.). Érseki Gyűjteményi KözpontMúzeum, kiállításEger, | TérképAz érseki palotához tartozó épületrészben nyitották meg a múzeumot 1993-ban. A kiállításon XVIII-XIX. sz.-i egyházi ötvös- és textilmunkák láthatók, értékes darabja a Mária Teréziától kapott koronázó-palást. Nyitva: ápr. 1-okt. 30. között: kedd-szombat 9.00-17.00; nov. 1-márc. 31. között: hétfő-péntek 8.00-16.00 (Széchenyi u. 5.). Telekessy PatikamúzeumMúzeum, kiállításEger, Széchenyi utca 14. | TérképA patikát a jezsuiták alapították Telekessy István püspök adományából, a rendházban működött. Berendezését 1745-1746-ban a szerzetesek készítették. Felszerelései között az adományozó címerével ellátott habán patikaedények találhatók (Széchenyi u. 14.). Ferences templom és rendházTemplom, kápolnaEger, Kossuth L. utca 14. | TérképA barokk templomot G. B. Carlone tervezte, egy török mecset helyén épült. 1755-ben szentelték fel, tornyait később, az 1770-es években emelték. A szintén barokk kolostorépületet 1714-1479 között építették (Kossuth L. u. 14.). főszékesegyházTemplom, kápolnaEger, | TérképAz ország harmadik legnagyobb temploma, kupo-lája 40 m, tornyai 54 m magasak, hossza 93 m. 1831-1836 között épült klasszicista stílusban, Hild József tervei alapján. Szobordíszeit M. Casagrande készítette. A székesegyházat VI. Pál pápa 1970-ben bazilika rangra emelte (Eszterházy tér). ciszterci templom és rendházTemplom, kápolnaEger, | TérképAz épületek eredetileg a jezsuitáké voltak, a rend 1773. évi feloszlatása után kapta meg a ciszterci rend. A templom barokk stílusban épült 1731-1743 között, egy török mecset helyén. Előcsarnoka rokokó a templom belső terétől díszes, kovácsoltvas kapu választja el. Az 1769-ben készült főoltár A. Kraus munkája. A rendházat 1699-1727 között építették kora barokk stílusban. Főhomlokzatát a XX. sz. elején Alpár Ignác tervei szerint átépítették. Ma gimnázium (Széchenyi u. 15-17.). minorita templom és rendházTemplom, kápolnaEger, | TérképA szép, barokk templom 1758-1773 között épült. Tervezője valószínű K. I. Dientzhofer, prágai építész volt. A főoltárképet Kracker J. L. készítette 1771-ben. A rendházat 1773-1775 között építették késő barokk stílusban, ma a palóc népművészeti kiállítás látható az épületben (Dobó I. tér 6.). almári pálos kolostor romjaTemplomromEger, | TérképA Barát-bérc aljában állt pálos kolostort 1347-ben alapították. Eger várának 1552. évi ostroma után a visszavonuló törökök felgyújtották (Felnémettől É-ra, Almárnál). Felnémettől É-ra, Almárnál Szépasszony-völgyTermészeti látnivalóEger, | TérképItt találhatók Eger híres, riolittufába vágott pincesorai, amelyeket a XVIII-XIX. sz.-ban alakítottak ki (a várostól Ny-ra). a várostól Ny-ra várromVár, várromEger, | TérképA vár a XIV-XV. sz.-ban épült, a XVI. sz.-ban, olasz hadmérnökök tervei szerint újabb védművekkel látták el (pl. Sándor-bástya). Az 1552. évi, 38 napig tartó török ostromot Dobó István várkapitány vezetésével sikeresen visszaverték, 1596-ban a közben megerősített vár mégis török kézre került, és egészen 1687-ig birtokolták a törökök. A várszékesegyházat - amelynek feltárt romjai láthatók - a XII-XV. sz.-ban építették román-gótikus stílusban. A székesegyházzal szemben állt a XV. sz.-ban épített gótikus-reneszánsz stílusú püspöki palota. Helyreállított formájában ma is látható. A kazamatákat a XVI. sz.-ban, a sikeresen visszavert 1552. évi ostrom után alakították ki. A külső vár falait a XVIII. sz. elején kezdték lebontani, a belső várnak utoljára a kuruc időkben volt szerepe. A várban ma a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók. A kőtárban a vár területéről származó, XIII-XVIII. sz.-i kőfaragványok tekinthetők meg. |